Témák
Budapesten a II. világháború idején nyomasztó lakáshiány uralkodott.
A „zsidók” (a harmadik zsidótörvény alapján zsidónak minősülők) lakásainak megkülönböztetett kezelése 1943 januárjától intézményesült Budapesten.
2015.
A Böszörményi úti lakóház-együttes, a Horthy-telep a Böszörményi út 4., 6., valamint a Királyhágó utca 5/a és 5/b 1926–1928-ban épült Martonosi Baráth Lajos és Kappéter Géza tervei alapján, az egyk
A Jeszenák János utca 80. alatti családi ház adatszolgáltatási ívén tulajdonosként, illetve lakóként szereplő Strauss Margit (1913–2013) tekintélyes miskolci családba született.
A XIV. kerületi Semsey Andor utca házsorában a 15. szám alatt sima modern homlokzatával feltűnés nélkül húzódik meg az 1941-ben épült háromemeletes bérház.
A „város peremén” álló ház udvari manzárdlakásában, amelyet 1933–1936 között Szántó Judit és József Attila bérelt, 1944-ben Weisz Lóránt lakott.
A Kelenhegyi út és a Mányoki út kereszteződésében áll az a szecessziós stílusú műteremház, amelyet az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat építtetett a 20.
Weisz Albin Ármin (1891, Hřeptschein /Řepčín/ Morvaország – ?) egy pincehelyiségben kezdte a fogaskerékgyártást 1920-ban, és műhelyét néhány év alatt gyárrá fejlesztet
A Fery Oszkár (ma: Kiss János altábornagy) utca 82. számú ház többségi tulajdonosa 1944-ben Bauer Emilné Pollák Margit (Székesfehérvár, 1886–Sidney, 1976) volt.
Wiesmeyer Emil, az Antiqua Nyomda és a Schutzpassok
A budapesti gettóból utolsó alkalommal 1944. december 24-én szállították ki a Salgótarjáni úti temetőbe a halottakat.