Banner
Horthy-telep, az első ház a vitéz Artner-udvar
Tartalom

A Böszörményi úti lakóház-együttes, a Horthy-telep a Böszörményi út 4., 6., valamint a Királyhágó utca 5/a és 5/b 1926–1928-ban épült Martonosi Baráth Lajos és Kappéter Géza tervei alapján, az egykori Budai Helyőrségi Kórház leválasztott területén. Az építtető a TITÁSZ, azaz a Tiszti és Tisztviselői Társasházépítő Szövetkezet célja a katonatisztek és a köztisztviselők lakáshoz jutásának megkönnyítése volt.

Az együttesből elsőként a két épületből álló gr. Csáky-udvar készült el a Királyhágó utca 5. szám alatt. A bokrétaünnepet 1926 októberében tartották, majd az építkezés 1927 májusában fejeződött be. Eközben a lakások iránti nagy érdeklődés nyomán megkezdődött a Horthy-telep újabb épületekből álló együttesének tervezése is a szomszédos telkeken. Az új épületek a vitéz Artner-, a báró Szurmay- és a báró Hazai-udvar nevet kapták.

Az együttes kivitelezői között volt Apor József és Sattler Mihály építési vállalkozása is, akik az 1920-as években együtt vettek részt az Atlas Építő Rt. vezetésében, illetve párhuzamosan társultak is. Míg Apor József és családja 1944 nyarán a Kasztner-vonattal távozott az országból, addig a szintén a zsidóellenes rendelkezések hatálya alá eső Sattler család a zsidóüldözést és az ostromot a fővárosban élte át.

A szövetkezet jellegéből adódóan a csillagviselésre kötelezett lakók száma elenyésző volt a telep házaiban. Egyedül a Böszörményi út 6. szám alatt esett két lakó a zsidóellenes rendelkezések hatálya alá.

Az egyik „csillagos” lakó dr. Honti Rezső nyelvész, műfordító, nyelvtanár bérlőként élt a házban 1933 óta. 1944 júniusában a csillagos házakba történő összeköltöztetés miatt el kellett hagynia otthonát, ahová 1944 novemberében egy másik család költözött be. Míg azt nem tudjuk, hogy Honti Rezső min ment keresztül, kisebbik fiát, Honti János folkloristát munkaszolgálatosként a máramarosi Ökörmezőről Ungvár, majd Kassa felé, onnan pedig nyugatra vitték.1945 tavaszán Sopron mellett, Kópházán halt meg.

Honti Rezső, felesége és idősebb fia viszont túlélte a vészkorszakot, és új lakhelyük 1945 őszére az elvett lakásukhoz közeli Székács utca 9/b lett. Ezt a zsidónak minősülő bérlőjétől elvett lakást 1944 májusától Endre László belügyi államtitkár lakta, majd elmenekülése után feltehetően üresen állt.