Holokauszt források és történetek Budapest Főváros Levéltárában

Deportáló vagonok, haláltáborok, gázkamrák, tömeggyilkosságok, gátlástalan kegyetlenségek képeit idézi fel a Holokauszt említése. Milyen kapcsolatban állt mindezzel annak az 1938/39-es tanévben érettségizett budapesti gimnáziumi osztálynak a tablóképe, amelyen a zsidó diákokat az osztálykép alsó sorában különítették el, és társaiktól eltérően nem szerepelhettek nemzeti viseletben? Hogyan magyarázta a Hitler hatalomra jutása utáni helyzetet egy Székesfehérvár úri társaságához tartozó zsidó ügyvéd pesti unokahúgának írt leveleiben? Mit érezhetett az I. világháború frontját megjárt, 1937-ből származó fotón egyenruhában büszkén feszítő tartalékos hadnagy, amikor 1941-ben az illetékes parancsnokság egy „fecnin” értesítette, hogy munkaszolgálatosként a jövőben nem viselhet egyenruhát, és rendfokozatát még „volt” jelzővel sem használhatja? Milyen helye volt a zsidó fiataloknak a cserkészmozgalomban, és mit jelentett számukra a kitaszítás? Hogyan próbáltak a mindennapokban küzdeni a kirekesztésre ítéltek jogaik maradékaiért, és milyen segítségre számíthattak? Gondolnánk, hogy a zsidók sárga csillagos házakba költöztetésének traumáját drámai erővel tükrözik a BKV elődje, a BSZKRT baleseti jegyzőkönyvei? Mi történt a lakóházak, lakások falai között, milyen reakciókat hívott elő a lakótér faji alapú felosztásának tragikus kísérlete? Hogyan juttattak oda valakit, hogy elkeseredésében és tehetetlenségében haszontalanná vált magyar útlevelét tépje szét – jelképesen beteljesítve azok célját, akik őt és vele együtt százezreket kitagadtak a magyarságból? Hogyan éltek az üldöztetés előtt és után a Kasztner vonat fővárosi utasai, hogyan élték meg és örökítették meg az otthontól való elszakadást, a menekülést, a Bergen-Belsenben töltött heteket és hónapokat? Milyen történeteket rejtenek a Holokausztról az 1944-ben felvett adatszolgáltatási ívek?
Budapest Főváros Levéltára a magyarországi zsidók deportálásának 70. évfordulójára emlékező Holokauszt Emlékév programsorozata keretében, 2019-ben, a Falba zár sorsok című kiállításra készülve és a Széttépett esztendők emlékoldal létrehozásával  elsősorban olyan források feltárását és széles körű megismertetését tűzte ki célul, melyek az előítéletek, a kirekesztés, jogfosztás és üldöztetés egyéni, családi, közösségi szintű átéléséről és feldolgozásáról vallanak.
A Holokauszt eseménytörténete – köztük a budapesti események – és tágabb összefüggései a könyvtárnyi irodalom mellett ma már számos színvonalas honlap segítségével is megismerhetők, melyek közül néhány kiemelésre kívánkozik:  

A Holokauszt Magyarországon – digitális tananyag
DEGOB – Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság – visszaemlékezések a holokausztról
Holocaust–Hungary
Csillagos házak 1944–2014
Holokauszt Emlékközpont

A magyarországi Holokauszt földrajzi enciklopédiája

Levéltárunk emlékévi programsorozata és 2019-ben rendezett kiállítása nem törekedett az ezek által is sok szempontból megvilágított átfogó történet újabb elbeszélésére. Inkább azt szándékoztunk bemutatni, mi ismerhető meg a levéltári iratok alapján arról, ami családokban, lakóházakban, munkahelyeken, a mindennapi emberi kapcsolatokban történt. Választ kerestünk arra, vallanak-e az iratok róla, hogyan élte át mindezt az egyén, hogyan alkalmazkodott a személyiség, ezt hogyan fejezte ki, és hogyan lett a számtalan egyéni reakcióból társadalmi válasz. Mindebben az elmúlt évek személyi és családi iratokra irányuló intenzív gyűjtőmunkájának, valamint a tág értelemben vett Holokauszt-tematika szempontjából alig vagy egyáltalán nem hasznosított más levéltári irat-együttesekben folytatott feltárás és adatbázis-építés eredményeire támaszkodtunk. Egy családi hagyatékból került elő a programsorozat jelképének választott széttépett útlevél is.
A tematikus honlapon feldolgozott anyag egy részét bemutattuk a 2014. június 11-én megnyílt „Széttépett esztendők 1938–1944. Önazonosság, diszkrimináció és üldöztetés személyi és családi iratok tükrében – a Holokauszt budapesti megéléstörténete” című kiállításunkon, melyet azóta Szombathely és Pápa érdeklődő közönsége is megtekinthetett.
„Fotók, személyes dokumentumok, okmányok, levelezések, naplórészletek és hivatalos leiratok, kimutatások, jegyzőkönyvek, beadványok, jelentések és feljelentések tükrében áll össze megannyi zsidó és nemzsidó sors panorámaképe: a Holokauszt budapesti megéléstörténete. Ennek a történetnek az elmondása igen régi adósságot törleszt. Mert bár az újabb kutatások szerint mítosz csupán az a közvélekedés, hogy a II. világháború végét követően Európa népei azonnali (bár szelektív) felejtésbe menekültek, hiszen 1945 után mintegy három évig újságcikkek és könyvek százai foglalkoztak a háborús felelősséggel és az európai, ezen belül is a magyarországi zsidók kiirtásának kísérletével, a történet átfogó és átélhető elmondása valóban sokáig váratott magára. Már 1945-ben ellene hatottak a napi bel- és külpolitikai érdekek, kiváltképpen a béketárgyalásokra való készülés. […] Mint Regina Fritz részletesen bemutatja, számos szakértő értett egyet abban, hogy a morális önmegítélésre a békeszerződés megkötése után kell időt találni. Úgy tűnik, ez az idő jött el most, 68 évvel később Budapest Főváros Levéltárában a német megszállás és a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából, ami azért különösen örvendetes, mert az évfordulós megemlékezések egy része mintha még mindig az 1946-os politikai taktikázást tartaná fontosabbnak a lelkiismeret parancsánál, a szembenézés követelményénél.” – értékelte Fenyves Katalin egyetemi docens a kiállítás megnyitóján.
„A Holokauszt Budapest társadalomtörténetében” címmel 2014. november 18-án rendezett konferenciánk tematikája sem korlátozódott az intézményesített diszkrimináció, üldözés és megsemmisítés időszakára és kérdéseire. A levéltár munkatársainak és kutatóinak új eredményekre épülő előadásaiban ennek gyökerei, a diszkrimináció és üldözés tágabb összefüggései, előzményei, a zsidó identitás kérdései, az asszimiláció változatai, valamint a következmények és emlékezet, a tudományos feldolgozás új útjai és lehetőségei kaptak megvilágítást. Az elhangzott előadások egy része is olvasható a honlapon, melynek tartalmát újonnan előkerülő forrásokkal, újabb feldolgozott tematikus történetekkel az emlékév lezárulta után is folyamatosan gyarapítani kívánjuk.