Weisz Hugóné, Bronner Éva szovjet hadifogságban lévő férjéhez írt levele 2.

"Drágám! [...] Mi hál’ Istennek megvagyunk, a vidéki rokonság sajnos teljesen hiányzik. Egyedül Jenő él. Úgy hallom, megindultak hazafelé a fogolyvonatok, talán megsegít az Isten és rövidesen találkozhatunk.  Itthon sokat dolgozunk, üzletünk megvan, bizony Neked is lehetne itt mit csinálni. [...]"  Weisz Hugóné, Bronner Éva férjének. Bp., 1946. április 6.