Mi most adózunk a jövőnkért (Lacitól Évának)

"... Ne búslakodj drágám távollétem miatt, meglátod, sokkal hamarabb jön el az a bizonyos idő, mikor nem kell az órán a perceket lesni, találkozásunkkor, sokkal hamarabb, mint Te gondolod. Addig pedig, ugye szivecském, kitartasz, úgy szerelemben, mint vígasztalást illetően. Ne könnyezz édesem miattam (helyesebben távollétem miatt) és sose feledd, hogy mindennek van ára és néha a boldogságért előre kell fizetni. Mi most adózunk a jövőnkért és mutassuk csak meg, hogy mi erősek vagyunk, s kiérdemeljük a jövő boldogságát. Ugye bízol bennem Édesem?..." Turjaremete, 1942. május 24.