Témák

Zsidók a cserkészmozgalomban

A 19 század fordulóját követően 1906-ban a Tanulók Lapjában jelent meg folytatásokban Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regénye, amelynek története és szereplői halhatatlanná váltak. A regény kirobbanó népszerűsége jelzi az ifjúság nevelésével kapcsolatos nézetek megváltozását, a Herbart-i pedagógia irányzata mellett feltűnő reformpedagógiai elképzelések és iskolák hatását, egyfajta igényt az újszerű megközelítésekre.

Budapest környéki zsidó iparosok és kereskedők listái

A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvényt, az úgynevezett második zsidótörvényt, 1939. május 5-én fogadta el az országgyűlés. A 14. § kimondta: "Ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt mindaddig nem lehet kiállítani, amíg az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek együttes száma a községben fennálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának hat százaléka alá nem csökken.

"Ki kell menni a zsidónak a lakásából is" - A csillagos házak kijelölése Budapesten

1944. április 7-én a Belügyminisztérium bizalmas rendeletet adott ki a „zsidók lakhelyének kijelölése” tárgyában, mely így kezdődött: „a m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól”. Ennek értelmében a zsidókat „nemre és korra való tekintet nélkül” gyűjtőtáborokba kell szállítani. A zsidók lakásait és üzleteit le kell zárni, értékeiket „őrizetbe” kell venni, elhelyezésükre „zsidó házakat” kell kijelölni. Ezekből a „nem zsidó származásúakat a rendőrhatóság a zsidók által kiürített, hasonló értékű és bérű lakásokba” telepítse ki (6163/1944. BM VII. res.).

"Zsidó lakások" elvétele az első légitámadások nyomán

A németek által 1944. március 19-én megszállt országban Budapest szövetséges haderők általi első bombázása nyomán a „zsidó lakások” elvétele tömegessé vált, és immár jogszabályi szintre is emelkedett. Az 1944. április 3-i és 4-i bombázás hatására Endre László belügyminisztériumi államtitkár előbb 500, majd a rögtön bekövetkező újabb légitámadás nyomán összesen 1500 lakás egy napon belüli átadására utasította a Központi Zsidó Tanácsot. A lakások átadása április 5-én este meg is történt.

"Közérdekű Lakásakció" - "Zsidó lakások" elvétele a német megszállás előtt

A II. világháború időszakában a budapesti lakhatást a bérlakásrendszer dominálta. A lakáshiány évtizedek óta fennálló és meg nem oldott helyzetében az újabb háború, a hadviselés érdekeinek alárendelve, a bérlakásforgalom hatósági ellenőrzését és korlátozását hozta magával. 1938-tól kezdve a lakásrendeletek egyre kiterjedtebb körben vonták hatósági jogkörbe a lakások bérbeadását. Meghatározták az „indokolt lakásszükségletet”, az igényjogosultságot, valamint az igénybevehető lakások kategóriát, és ezek alapján a hatóság jogává tették a bérlők kijelölését. Egy 1943. január 16-án hatályba lépő kormányrendelet (100/1943. ME) polgármesteri hatáskörbe utalta a lakások igénybevételét és az új bérlő kijelölését, valamint a lakáscserék engedélyezését.

Oldalak