Salvadori állampolgársági iratok, mint az életmentés eszközei - közjegyzői letétben

Két irat tanúskodik ugyanazon család esetében, arról, hogy közjegyzői közbenjárással igyekeztek semleges állam irataival menteni magukat. Egy bázeli közjegyzői iroda dr. Szemerjay Petrán irodájánál postai úton helyezett el két salvadori állampolgársági bizonyítványt. Az 1944. május 15-én kelt letéti jegyzőkönyv és a mellette található iratok szerint özv. dr. Strausz Zsigmondné Horovitz Anna eperjesi lakos hozzá is jutott a bizonyítványhoz. Schulmanné Horovitz Zelma eperjesi lakos részére azonban nem sikerült az iratot kézbesíteni, az állampolgársági bizonyítvány a jegyzőkönyv mellett maradt. Egyes források szerint "Schulman Zelma" a holocaust során elpusztult. A közölt iratokból úgy tűnik, hogy eperjesi rokonuk, Strausz Zsuzsa igyekezett segíteni a két, tolonc őrizetben tartott, valószínűleg a szlovákiai üldözés elől korábban Pestre menekült eperjesi lakoson. 

Az ügy érdemét illetően jó lenne tudni, hogy Zelma miért nem jutott hozzá ahhoz az állampolgársági bizonyítványhoz, melyhez testvére igen. Ahhoz képest, hogy az eredeti állampolgársági bizonyítvány március 13-án kelt Genfben, — amit május 13-án Bázelben német hiteles fordításba ültettek át —, az irat mellett található borítékon szeptemberi pecsétek és még a cenzúra bizonyítéka is látható, miszerint a 1939. évi II. trv. 152. §-a szerint azt felbontották. "A minisztérium megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy a postai, távirdai és távbeszélőforgalom és érintkezés, valamint a rádió az állam érdekeinek megóvása céljából ellenőrzés alá vétessék." Így ebből úgy tűnik, hogy a postázás miatti késedelem lehetett az oka a bizonyítvány át nem adásának.