Az "asszimiláció szomorújátéka" - a Doktor Kohn című színdarab betiltása.

Max Nordau Doktor Kohn című darabját 1933. június 14 -én mutatta be a Bethlen- téri Színpad, a darabot a rendőrség, az ügyeletes rendőrtisztviselő premier utáni bejelentését követően, arra hivatkozva, hogy „a darab tartalma és rendezése a vallási és társadalmi kérdéseket, különösen a keresztény és zsidó világnézetet, túlságosan élesen és ellenségesen állítja egymással szembe, ami alkalmas arra, hogy a főváros lakosságának jelenlegi példás rendjét és nyugalmát megzavarja”, betiltotta. (Az Est 1933. június 17. szombat 6.)
A betiltásról a nagyobb lapok, mint például Az Est, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap, a Népszava beszámoltak, eltérően értékelve a hatósági beavatkozást. Az Est újságírója például egyetértett a betiltás hivatalos indokaival:
 „A darab előadásait betiltották. Ezt így elvileg nem helyeseljük, hogy szellemi termék sorsát hatósági kéz döntse el. Azonban... Ha nem is tapsolunk a halál nemének, amellyel Kohn doktor úr kimúlt, viszont roppant helyesnek tartjuk, hogy fentnevezett doktor úr a mai időkben nem szerepel. Magyarul: nincs semmi szükség felekezeti darabokra, semmi szükség, hogy egy külvárosi színházvállalat üzletet csináljon egy olyan kérdésből, ami ma Magyarországon szerencsére nincs, de legkisebb gyújtóanyagában is kihűlt. Ha választanunk kell az ország felekezeti békéje és ikszipszilon színházi vállalkozó üzleti haszna közt, akkor mi mindenképpen Magyarország felekezeti békéje mellett fogunk szavazni.” (Az Est 1933. június 17. szombat 9.)

Doktor Kohn
Nordau szövege egy a 19. század végi, „klasszikus” értelemben, asszimilált: kikeresztelkedett, nevét megváltoztató, a német nemesi környezetéhez, felesége családjához teljesen idomuló férfi Julius Christian Moser kereskedelmi tanácsos illetve családja és Dr. Leo Kohn leendő vej közötti drámába hajló konfliktusáról szól. A habilitált egyetemi matematika magántanár Dr. Kohn ugyanis nem akarja ugyanazt az asszimilációs mintát követni, amelyet apósa választott, zsidóként kíván tudományos karriert befutni, családot alapítani. De rá kell döbbennie, hogy mindkét vágyott közösség, az egyetem világa és szerelme családja csak zsidó identitása feladása, felekezete, neve megváltoztatása után fogadná be.
A Doktor Kohn című darabnak eddig három magyar nyelvű kiadása jelent meg. Ebből kettő, egymástól teljesen függetlenül, két különböző fordításban 1920-ban A Zsidó Szemle (Giszkalay János fordításában) és az Erdélyi Zsidó Kiadótársaság Rt. (dr. Lőwy Ferenc szövegváltozatával) kiadásában Budapesten és Kolozsváron, a harmadik pedig 1937-ben a Kirját Széfer gondozásában Lugoson látott napvilágot.

Max Nordau
Max Nordau (1849-1923) Südfeld Simon Miksa néven Pesten született, s Párizsban halt meg. Orvosi tanulmányai befejeztével 1873-ban Berlinbe költözött. majd 1880-tól Párizsban élt. A cionista mozgalom egyik élharcosa volt. Ahogy az a Doktor Kohn 1937-es magyar nyelvű kiadásában megjelent Önéletírásából és darabja szövegéből is kitűnik, az európai zsidóság XIX. század végi asszimilációs modelljét kudarcnak, tévútnak tartotta, amely önfeladáshoz vezetett anélkül, hogy valós befogadást eredményezett volna.   Theodor Herzl szintén az 1937-es kiadáshoz írt előszavában Nordau Doktor Kohnját az „asszimiláció szomorújátékának” nevezte. Herzl szerint Nordau „azt kívánta szemléltetni, hogy milyen kellemetlen, - arról már nem is szólva, hogy milyen haszontalan, - az ha valaki a zsidóságát eltagadja.”