Keresés
Aki nem volt hajlandó felvenni a nemzeti díszruhát - mert zsidó osztálytársainak sem volt szabad...
A kép alsó sorában helyezkednek el a zsidó tanulók (középütt az izraelita hittantanár), akik nem vehették fel a nemzeti díszöltözetet.
Védlevelek, mentesítési dokumentumok Barcs Béla budapesti közjegyző 1944. évi iratai között
Védlevelek, mentesítési dokumentumok Barcs Ernő budapesti közjegyző 1944-es okiratai között
Csaknem pontosan két hónappal Magyarország német megszállása után megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása a Harmadik Birodalom haláltáboraiba, elsősorban Auschwitzba. Ezzel egyidőben megindult a nemzetközi szervezetek és semleges államok követségeinek tiltakozó akciója, ami a példátlanul gyorsan lezajló deportálás miatt - 1944. július 8-án már be is fejeződött - a vidéki zsidóság sorsát már nem tudta érdemben befolyásolni. Ezt követően a semleges államok és szervezetek megpróbáltak közbelépni a megmaradt fővárosi zsidóság megmentése érdekében. Ennek eredményeképp születtek meg azok a kivándorlási jegyzékek és védlevelek (Schutzpass), amelyek azt tanúsították, hogy birtokosát a kibocsátó állam befogadja, amint kiutazását a körülmények lehetővé teszik, vagy a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll. Ezekről a védőiratokról az érintettek közjegyző által hitelesített hivatalos másolatokat készíttettek. Ilyen másolatok egyedülállóan megmaradt gyűjteménye található Budapest Főváros Levéltárában Barcs Ernő közjegyzői iratai között amely több mint száz darab, jórészt svájci és svéd menlevélmásolatból áll.
A Budapest, Pozsonyi út 1. II. em. 3-as sz. lakás népszámlási íve 1941-ből, itt élt Radnóti (Dr. Radnóczi) Miklós és Gyarmati Fanni haláláig.
A Budapest, XII. kerület, Hidegkúti út 47. sz. alatti lakás népszámlálási íve 1941-ből.
Szerb Antal halotti anyakönyvi bejegyzése