Banner
Image
Content

A második (1939) és harmadik (1941) zsidótörvény és a diszkriminatív katonai munkaszolgálat 1941-től bevezetett rendszere igen csekély teret engedett a kivételes bánásmódnak. Erre tarthatott igényt az I. világháborús kitüntetettek szűk köre. Csupán a csekély számú magas kitüntetésben részesültek, pl. az arany és az ezüst vitézségi érem tulajdonosai mentesülhettek a jogfosztó rendelkezések hatálya alól – de a jelentősebb számban adományozott Károly csapatkereszt birtokosai nem.  A kivételezettek közé tartozott Ferenczi Dénes tartalékos  törzsőrmester, aki izraelita vallású volt, a kivételezettség folytán mégsem esett a zsidóellenes rendelkezések hatálya alá. Nevezett irathagyatékában – kivételezett státusza ellenére – ugyanakkor oltalom- és védleveleket is találunk, ami tükrözi, hogy 1944-ben már az ő életét is veszély fenyegette.

A munkaszolgálatossá lefokozott, rendfokozata és egyenruhája viselésétől eltiltott Gyenes Pál hadnagy története mutatja az általános szituációt, az I. világháborút megjárt régi katonák megalázását.

1. A szokványos eset: Gyenes Pál hadnagy

Az igazolt érdemtől a megtagadásig…
Emléklap, 1937
Károly csapatkereszt viselési igazolvány. 1938. augusztus 27.
Károly_csapatkereszt, 1918
Szolgálati jegy, 1940. július 23.
Városparancsnoksági értesítés, 1941. április 22.
Kilépési engedélykérelem, 1941. május 15.
Közlemény egyenruhaviselés tilalmáról, 1942. június 22.

 

2. A kiveteles eset: Ferenczi Dénes tart. őrmester

Károly csapatkereszt

Károly csapatkereszt viselésére jogosító igazolvány

Bronz vitézségi érem
Első ("nagyezüst") és Második ("kisezüst") Osztályú Ezust Vitézségi érem 
 

A kivételezett személy 
Kitüntetésekről igazolvány, 1938. február 28.
Kivételezettségi igazolvány. 1943. június 7.
Kovarcz Emil nyílt parancsa, 1944. november 27.

Az oltalomkérő
Angelo Rotta pápai nuncius oltalomlevele, 1944. november 10.
Svájci oltalomlevél, 1944. október 23.